A Let's Roast Coffee honlapja a legjobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie) alkalmaz. Weboldalunk használatával jóváhagyod a sütik használatát. További tudnivalók

A kávé fajtái

A fogyasztásra használt kávébab döntő többsége a Coffea nemzetség két kávécserje fajától, a Coffea arabicatól (Arabica) és a Coffea canephoratól, azon belül is Coffea robusta variánstól (Robusta) származik. Említésre méltó még egy faj, a Coffea liberica, mely kis mennyiségben kerül kereskedelmi forgalomba. 2014-ben a világ kávétermesztésének közel 60%-át Arabica, míg a maradék 40%-át a Robusta kávé adta.

A világ kávétermesztése


Arabica kávé

 

A Caffea arabica 10 m magasra is megnövő cserje, mely a trópusi égövben a 600-2000 m közötti magasságot kedveli. Magja kellemesen lágy ízű, aromás, savas, alacsony koffein tartalmú.

 

 

Története

 

Eredetileg Etiópiában őshonos, azonban mára már szinte az egész világon elterjedt haszonnövény. A kávé „felfedezéséhez” több legenda és mítosz kapcsolódik, melyek egészen az ószövetségi időkig nyúlnak vissza. Kezdetben minden bizonnyal ételként fogyasztották élénkítő hatása miatt – a kávégyümölcsöt egyszerűen elrágcsálták vagy megőrölve fogyasztották –, és csak ezt követően fejlődött ki italként történő felhasználása. 

 

Photo credit: David Stanley

 

Terjesztése

 

A kávé korai elterjedése az iszlám valláshoz köthető, feltehetően a Kaffa nevű tartományból származó cserjék a 15-16. században kerülnek Arábiába, Perzsiába, Egyiptomba és Törökországba. A kávé az iszlám világot követően meghódítja Európát is, ahol értéke az arannyal vetekedett. A 17. század közepére Arábiának az egyik legjelentősebb exportcikke, éppen ezért halálbüntetés terhe mellett tilos volt onnan kivinni. Ennek ellenére holland kereskedőknek sikerül cserjéket szerezniük, és megalapítják első ültetvényüket Ceylonon, majd Jáván. Újvilági elterjedésében francia, holland és spanyol gyarmatosítók vesznek részt a 18. században. A kávétermesztés 19. század közepére gyakorlatilag az egész világon elterjedt.

 

 

Fajták

 

A Coffea arabica fajnak számtalan természetes módon vagy nemesítéssel, keresztezéssel kifejlesztett változata ismert, mely változatoknak a legtöbbje két Arabica variánstól, a Typicatól (Coffea arabica var. typica) és a Bourbontól (Coffea arabica var. bourbon) származik. A változatok megítélésénél a betegségekkel szembeni ellenálló képességük és terméshozamuk igen meghatározó, azonban a kávébab ízminősége és a történelmi háttér is befolyással bír.

Erre példa az Etiópiából, Gesha város mellől származó Geisha típus. A korábbi sikertelen termesztésére tett kísérleteket követően ezt a típust szinte teljesen "elfelejtették", majd 2004-ben egy kis panamai farmról származó Geisha termés megnyerte a panamai Cup of Excellence versenyt, melynek köszönhetően a termesztése újra elindult.

Image by Elcambur


 

Robusta kávé

 

​A Coffea robusta a Coffea canephora faj leggyakoribb variánsa, melyet gyakran azonosítanak egymással, mivel a faj 95 %-át ez a variáns teszi ki. Megjelenése hasonló a Coffea arabica cserjéhez, azonban a trópusi égövben az alacsonyabb, 800 m alatti magasságot kedveli. Magja testesebb, kesernyésebb ízű, magasabb koffein tartalmú, lefőzve vastagabb crema-t ad.

Photo credit: Ji-Elle.jpg

 

Története / terjesztése

 

A Robusta felfedezése 1898-ban történ Kongó területén. A felfedezését követő pár évben el is kezdődik a terjesztése, mivel nagy ellenálló képességet mutatott az Arabica cserjéket veszélyeztető fertőzésekkel és károkozókkal szemben. Sikerét erős növekedése, bő termése és részben az Arabicatól különböző élettere adta. Afrika nyugati felében és Délkelet-Ázsiában termesztik nagyobb mennyiségben.

 Jellege

 

Testesebb íze és jó crema-t adó jellege, valamint alacsony ára miatt általában kávékeverékekhez használják. Kizárólag Robustaból ritkán készítenek kávét, kivétel például a luxusterméknek számító Kopi Luwak.

Photo credit: Sarah Ackerman